1. megfog valamit, hogy használja. botot, könyvet vesz a kezébe; ▸ kézbe kezébe vesz valamit | vmely testrészére illeszt, emel. karjába, karjára vesz valakit; ▸ nyakába vesz valakit, valamit ölébe veszi a gyereket; ▸ szájára, ajkára, nyelvére vesz valakit, valamit | magához közel von, emel. kocsiba, nyeregbe vesz valakit. | (t. n. is ) étkezéskor a tálból ételt szed ki magának. vesz a levesből.

2. ▸ magába magához vesz valamit | ▸ úrvacsorát vesz | ▸ lélegzetet vesz

3. <ruhadarabot> testére illeszt. kabátot vesz (magára).

4. ▸ magára vállára vesz

5. ▸ részt vesz valamiben részt vesz barátja örömében. | ▸ részt vesz valamin részt vesz a gyűlésen.

6. valamiképpen értelmez, felfog, tekint (, és annak alapján cselekszik). sértésnek vesz valamit; alapul vesz valamit. | ▸ magára vesz | ▸ valamibe vesz semmibe sem veszi a jótanácsot.

7. <kif-ekben:> elvesz, eltávolít, megszüntet. ▸ élét veszi valaminek ▸ eszét veszi valakinek ▸ fejét veszi valakinek | ▸ elejét veszi valaminek | a szervezetből kivesz valamit orvosi vizsgálat végett. vért vesz valakitől.

8. igényel, kér és kap valamit valamiért. kamatot, vámot vesz; elégtételt vesz.

9. szerez. honnan veszünk annyi pénzt? | merít, tanul, kölcsönöz vhonnan valamit. adatokat, érveket vesz vhonnan, valakitől; példát vesz valakitől, valamiről. | <kif-ekben.> ▸ hasznát veszi valakinek, valaminek ▸ bátorságot, szabadságot vesz magának valamire ▸ erőt vesz valakin, valamin

10. (t. n. is ) pénzért szerez, vásárol. jegyet vesz. ▸ veszik, mint a cukrot

11. <kif-ekben:> valamilyen címen tulajdonává tesz, használni kezd valamit. magántulajdonba vesz. | valaminek fogad, alkalmaz valakit. szolgálatba vesz. | ▸ magához vesz | <nőt> házastársul fogad. feleségül vesz valakit.

12. ▸ leckét, órát vesz

13. <kif-ekben:> valamire kiszemel, használni kezd. tervbe vesz; ▸ célba vesz valakit, valamit ▸ fejébe vesz valamit | vmely tevékenység körébe von, valamit művel vele. alkalmazásba, fontolóra, munkába v. vizsgálat alá vesz; ▸ sorra vesz valakiket, valamiket | <kif-ekben:> valamit csinál, cselekszik. ▸ búcsút vesz valakitől

14. ▸ valamibe, valamire vesz jegyzékbe, filmre vesz valamit.

15. cselekvés eredményeként kap, ill. létrehoz valamit. mértéket, mintát vesz.

16. kissé rég (meg)kap. kézhez vesz valamit; vettem leveledet. | <kif-ekben:> (meg)hall, (meg)tud. tudomásul vesz. | <cselekedetet, megnyilatkozást> érzelmi megnyilatkozással fogad. örömmel vesz valamit.

17. kissé vál <utat, irányt> választ, és arra kezd haladni. a mezőn át, az erdő felé veszi az útját. | ▸ irányt vesz valamire

18. sajtó <gyak. terpeszkedő kif-ekben:> a megnevezett változás megkezdődik. jó, rossz fordulatot vesz a dolog; kezdetét veszi valami (helyesebben: el- v. megkezdődik).

19. nép | ▸ vhova veszi magát | ▸ valamibe veszi magát

[?←visz ]

1. a végső romlás, pusztulás állapotába jut. vesszenek az árulók! | (hat-val) vhova, valamilyen állapotba kerülve elpusztul, meghal. éhen veszikett.

2. folyamatosan, sorozatosan elvész; eltűnik. egyre vesziknek a könyveim. | (hat-val) <pénz> megsemmisül, odalesz. kártyán veszikett minden pénze.

3. nép nagyon sokáig v. végleg ott marad vhol. anyád a szomszédban veszikett; ▸ valami a nyakán veszik valakinek | ▸ valakinek a szeme a figyelme az esze valakin, valamin veszik

4. eltűnik a szem elől, ill. úgy érintkezik valamivel, hogy nem lehet megkülönböztetni. ködbe, távolba veszik; a hegyek felhőbe vesziknek.

5. ▸ belém, beléd veszik

[?]

1. a fejen az emésztőcsatorna kezdeti nyílása a mögötte levő üreggel együtt. | (a két) ajak. szájába harap. | szájüreg. bevesz a szájába valamit.

2. az ember testének ez a része mint a beszéd szerve. ▸ valakinek a szájjába adja a szót ▸ a szájamból számból vette ki a szót ▸ olyan nagy akkora a szája, mint a bécsi kapu | <híresztelés, megszólás, pletykálkodás jelképeként.> ▸ a falu, a világ szájára kerül szájára veszi a világ | szó, beszéd <a tettel ellentétben>. csak szájjal segít.

3. üregnek, üreges testnek, szervnek a nyílása. a barlang, a kulacs szája. | völgy, hegyszoros bejárata, torkolata. ▸ szájába rág valakinek valamit ▸ egy szájból hideget, meleget fúj ▸ megégette a száját a forró kása

[ fgr ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.